A szexuális medicína és a hízósejtek kusza kapcsolata - olvasmány hölgyeknek

Kissé "rendhagyóbb" fordítás, ugyan akkor nagyon érdekes téma a Hízósejtes kérdéskörök kapcsán.

Egy 2023-mas cikk ugyanis felvetette a kapcsolatot a hízósejtek és a Neuroproliferatív vestibulodynia között.
A Neuroproliferatív vestibulodynia mellesleg a hüvelybemenet olyan állapota, amelyben túl sok érzőideg és idegi érzékenység alakul ki, emiatt a terület kórosan ingerlékennyé válik. Ilyenkro megnő az érzőidegrostok száma, ami miatt a szervezet olyan jeleket küldhet, mintha ott folyamatos inger lenne. Ráadásul a kutatások szerint: megnő a masztociták száma is.

Eredeti cikk: https://academic.oup.com/jsm/article/20/Supplement_3/qdad068.002/7208357

A perzisztens genitális izgalmi zavar (Persistent Genital Arousal Disorder – PGAD), amely egy olyan állapot, amelyet nem kívánt, megszakítás nélküli genitális izgalmi érzések jellemeznek, jelentős morbiditással társul, beleértve a katasztrofizálást, a depressziót, a szorongást és/vagy az öngyilkossági gondolatokat.
A PGAD-nak több, egymástól különböző kiváltó tényezője lehet, amelyek a beteg öt lehetséges régiójának egyikéből vagy több régiójából származhatnak:

  • a végszervből (end organ),
  • a medencéből/gáttájékból (pelvis/perineum),
  • a cauda equinából,
  • a gerincvelőből,
  • és/vagy az agyból.

A végszervi eredetű tényezőket illetően azt feltételezik, hogy a vestibulodynia (a hüvelybemenet fájdalomszindrómája) a PGAD egyik kiváltó oka lehet. A vestibulum (a hüvelybemenet területe) különleges érzőidegi tulajdonságokkal rendelkezik, mivel ezt a régiót egyaránt beidegzik a szomatikus pudendális ideg és a zsigeri kismedencei idegek ágai.
A neuroproliferatív vestibulodynia olyan betegség, amelyben kóros mennyiségű hízósejt (masztocita) halmozódik fel a hüvelybemenet szöveteiben. Ennek következtében megszaporodnak a C-típusú afferens nociceptív idegvégződések (lassú vezetésű fájdalomérző idegrostok) is ezen a területen.

Célkitűzés:
Legjobb tudomásunk szerint a vestibulodynia, különösen a neuroproliferatív vestibulodynia, korábban nem szerepelt a szakirodalomban a PGAD okaként. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy bemutasson négy olyan nőt, akiknél egész életen át fennálló PGAD állt fenn, és akiknél felmerült a neuroproliferatív vestibulodynia gyanúja. ( írja a tanulmány megalkotója)


A négy beteg esetében az alábbi vizsgálatokat és kezeléseket végezték el:
Részletes biopszichoszociális kivizsgálás, amely magában foglalta;

  • szexuálterápiás konzultációt,
  • diagnosztikus vizsgálatokat,
  • a PGAD kiindulási intenzitásának felmérését,
  • vulvoszkópiát,
  • a hüvelybemenet vattapálcás (cotton swab) érzékenységi vizsgálatát,
  • a PGAD intenzitásának ismételt mérését a vattapálcás vizsgálat után,
  • valamint a vestibuláris érzéstelenítési tesztet (Vestibular Anesthesia Test – VAT).
  • Sebészeti kezelés, amely teljes vestibulectomiából (a hüvelybemenet érintett részének eltávolítása) és vaginális előretolt lebenyes rekonstrukcióból állt.

Az eltávolított vestibularis szövet immunhisztokémiai festése:

  • CD117 markerrel a hízósejtek kimutatására 
  • valamint PGP 9.5 markerrel az idegrostok kimutatására

A kezelés eredményességének értékelése a betegek globális javulási megítélése alapján.
A VAT-vizsgálat során helyi érzéstelenítőt alkalmaztak gondosan a Hart-vonal és a szűzhártya közötti vestibularis területre. A teljes érzéstelenítés kialakulását vattapálcás vizsgálattal ellenőrizték. Ezután összehasonlították a PGAD tüneteinek intenzitását az érzéstelenítés előtt és után.

Számunkra fontos információ a cikkből:

A festett szövettani mintákban nagy nagyítású látóterenként több mint 20 hízósejtet és több mint 20 idegrostot találtak, ami megfelel a neuroproliferatív vestibulodynia diagnózisának.


A cikk további része, a betegek hátteréről és javulásáról elérhető az eredeti tanulmányban azok számára, akiket érdekelne mélyebben a dolog. Ameddig én posztolni szerettem volna ezt, az a hízósejtek kimutatása, miszerint már a "szexuális medícína" is foglalkozott voltaképpen hízósejt aktivitási és túlszaporodási kérdéskörökkel.

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Olyan betegséggel élek, amit alig kutatnak a hazámban

Milyen érzés félelemben élni? Milyen érzés az, amikor nem tudod, mi fog történni a következő pillanatban? Amikor a tested már nem egy biztonságos védőburok, hanem egy csapda. Az elméddel próbálod nyugtatni magad, hiszen azt mondják „ minden odabenn dől el."  Mégis, a következő pillanatban újra előtörnek a fájdalmak. A hirtelen reakciók. A furcsábbnál furcsább érzések, amikre nem érkezik segítség. Gondoltál már erre? Nekem ez az életem. Immáron kereken egy évvel ezelőtt változott meg, olyan hirtelen, hogy fel sem tudtam fogni. Előtte minden rendben volt, már amennyire. A napok igaz, azért eléggé stresszesek az egyetemi élet miatt, késő estig tanultam a vizsgákra, mellette próbáltam felvenni a koromnak elvárt tempót a hétköznapokban. Dolgozni muszáj, érj be időre ide-oda, rohanj, ne késd le a buszt, a csatlakozást, ne felejts el enni, inni és egyéb apróságok. Persze ezek nem tűnnek nehéz dolgoknak, egyáltalán. Viszont neurodivergenciával, nem olyan könnyűek, mint amennyire szeretném...
További információk

Nagy számban érintheti a nőket ez a betegség, mégis alig tanítanak róla az egyetemeken

A cím drasztikusan hangozhat, pedig pontosan erről esik szó. Pontosan ezen gondolkodtam akkor, amikor egy olyan cikk jött velem szemben, ami MCAS-ben szenvedő nők történetét mutatta be. A cikk nyitószövege már önmagában meghökkentett, hiszen a benne rejlő őszinteség sok mindenre feltárta a szememet — például arra, miért bántak úgy velem a tavalyi évben egyes orvosok, ahogyan tették, lásd előző cikkem. De miről szólt pontosan, amit olvastam? Az eredeti szöveget ezen a linken keresztül elérhetitek, de szeretném összefoglalni és lefordítani az olvasottakat. Hiszen az MCAS komolyabb is lehet, mint amilyennek gondolnánk elsőre. Doctors receive only “one minute” of mast cell education in medical school, says Dr. Lawrence Afrin, a hematologist and leading MCAS researcher. That education is limited to a rare mast-cell cancer — not the greater disorder. Nem ez az első olyan cikk, amiben arról olvasok, hogy mennyire nem foglalkoznak ezzel a témával és feltehetően nem is az utolsó. A megosztott t...
További információk

Az MCAS "spektrum" kérdése

Mielőtt elkezdeném a mai témát, szeretném megemlíteni, hogy elképesztőnek tartom, hogy a legelső posztomat már 1200-an megtekintették. Hihetetlen számomra, hogy mennyire sok emberhez eljutott a történetem és ezzel együtt az MCAS létezése is. Ráadásul az elmúlt napokban sok olyan üzenetet is kaptam, amiben tapasztalatmegosztással vagy pedig tanácskéréssel fordultak hozzám a saját személyes tapasztalataimra való érdeklődéssel.   Ugyanakkor ez mégjobban rávilágított arra, hogy bizonyos témákról érdemes lenne beszélgetnünk, magyar nyelven is. Az egyik az nem más, mint a táplálkozás, a másik pedig az MCAS "spektrum", vagyis azok a betegségek, amiket az utóbbi időben együtt is elkezdtek vizsgálni a mast cell aktivációval, valamint, amilyen diagnózisok még azelőtt születhetnek, mielőtt elérkezünk az MCAS-hez. Úgy döntöttem, ebben a cikkben a spektrum részéről szeretnék első körben írni, mielőtt a táplálkozásra kitérnék. ADHD. Autizmus. OCD. Béláteresztés. Mikrobiom. Endometriózis. ...
További információk